A napokban befejeztem egy új hátizsákot. Egy kisebb nőiesebb változat volt a tervem, ami az anyagválasztás miatt inkább kislányosra sikerült, mintsem nőiesre. 🙂 Ennek az egésznek a 2018-as májusi magazin volt az oka, ahol a következő színvilágra esett a választás (még tavaly októberben….)

És végül hosszas kutakodás után az alábbi anyagkollekció találtam, amiben visszaköszöntek a fenti színek. A Hobbiművészben akadtam rá a “Jancsi és Juliska” kollekcióra, amely színvilága miatt tökéletesen passzolt a terveimhez.

És végül ez a táska készült belőle: 

De vissza a táskamerevítőkhöz. Amikor az ember lánya, valami igazán mutatós designer anyagot választ, akkor nem feltétlenül szeretné azt jó foltvarróhoz illően agyontűzni. Ilyen volt már a februári  női táska is, ami a panel után az ‘All for love” címet kapta.

Most is így voltam ezzel. Úgy gondoltam, hogy az anyag mintája elég mozgalmas tűzés nélkül is, ezért olyan merevítést választottam, amit nem kell tűzni, mert ragad az magától is. Illetve a forró vasalótól. 🙂

A merevítő neve “decovil”. Nem, nem tudok róla, hogy lenne magyar megfelelője. Ez egy speciális anyag, amit elsősorban táskák, dobozok, esetleg kalapok merevítéséhez használnak. Merev és masszív, viszont nagyon szépen varrható. A kis hátizsákot, ahogy korábban említettem először nőies darabnak szántam, ezért úgy gondoltam JÁR NEKI a jó tartás. De őszintén szólva, megszenvedtem vele, mert hiába bírja a varrógép, a merev darabokat alig bírtam begyömöszölni a varrógép alá, folyamatosan ki akarta rúgni magát onnan. (bár, ha jól belegondolunk, pont ez a decovil előnye is!)  Ennek apropóján jutott eszembe, hogy írok pár sort a táskamerevítők kérdéséről. Hogyan, mikor, milyen merevítőt érdemes használni, még akkor is, ha a lehetőségek kicsit szűkösek. Nem úgy, mint Amerikában, ahol számomra hihetetlen sokféle közbélés létezik, amit különböző táskákhoz lehet használni…

Akkor először is nézzük meg mi mindent lehet (szoktam) használnia táskák merevítéséhez:

molinó-zsákvászon

A molinónak nevezett szövetanyag 100% pamut nyersvászon.
A molinó  kiváló szakítószilárdsággal rendelkező, tiszta pamut tartalmú natúr textília. Hosszú élettartamának köszönhetően igen közkedvelt ruhaipari, dekorációs és reklám célú alapanyag. A pamut alapanyagnak köszönhetően a molinó strapabíró, kopásálló. Színe: tört fehér, nyers textília. Használatos felsőruházatok – ingek, blúzok – elkészítéséhez. Emellett kárpitosipari háttérszövetként is igen kedvelt.

Vasalható közbélés ( vetex )

Különböző vastagságban lehet kapni. (A fenti képen kétfélét láthatsz.)  Ezek lazább és sűrűbb szövésű anyagok, amelyek egyik oldalon ragasztósak. Ezt az oldalt vasaljuk rá az anyaga, amitől az merevebb, tartósabb lesz.Ezt nem merevítésre használjuk, hanem arra, hogy az anyag formatartó legyen. Azért ha a vastagabbat vasaljuk fel ad neki egy kis tartást is. Jellemzően a táskabéléseket szoktam ezzel megerősíteni.

Egy kis kiegészítés, amit az egyik olvasómtól Harangozóné Kiss Ildikótól kaptam: Annyit pontosítanék, hogy amíg a Vetex valóban szövött, addig amit a képen mutatsz egy nemszőtt textília, amit inkább “papír” vagy “Pafix” néven kellene nevezni. És létezik kötött kelme formájában is. Bár ezeket a neveket ma már a legtöbb méteráru boltban is összemossák. Sőt, igazi Vetexet már alig lehet kapni. Tulajdonképpen a Pafix és a Vetex is eredetileg egy márka/terméknév, amit aztán elkezdtek általánosságban használni. Mint a szöveteknél is rengeteg ilyen kering a köztudatban. Ez azért gond, mert nagyon nehéz sokszor megtalálni, amit keresünk, mert mindenki másra használja ugyanazt a szót. A lényeg, hogy gyártási technológia szempontjából háromfélét tudunk megkülönböztetni: szőtt, nemszőtt és hurkolt alapút.”

Köszönöm a pontosítást. Abban egyeztünk meg, hogy a fotókkal próbálom meg pontosítani én mire gondolok. A pontosítás szerint, a fenti képen a NEM SZŐTT  közbélés látható. Ismerem a szőtt változatát is. Ha jól emlékszem, a molinóhoz hasonló színű, csak vékonyabb és az egyik fele “ragasztós”,  de azt nem szoktam használni. Lehet kellene? 🙂

Emellett, ha az Internet keresőjébe beírod a “vetex” szót elképesztően sokféle képet fog kidobni. Érdemes még itt is körülnézni: Varrógépcentrum -közbélések

Varrható táskamerevítő közbélés

A képen látható az un. varrható közbélés. Elsősorban táskák, neszesszerek, tároló dobozok merevítésére használjuk. A fedőlap alá helyezve, flízzel összesteppelve merev tartást ad a munkadaraboknak. Tapintásra inkább papír jellegű, erős tartása van, sok hazai méteráruboltban kapható. A foltvarrók körében igen elterjedt, leggyakrabban táskák, dobozok készítéséhez használják. Az ára is igen kedvező. 150 cm-es kiszerelésben kapható.

Vékony flíz és kesztyűbélés

A képen a kesztyűbélés látható. Szintén műszálas, de sokkal vékonyabb, mint a flíz és sokkal sűrűbb az anyaga. Nagyon könnyű vele dolgozni. A vékonysága miatt, könnyebben elfér egyszerűbb háztartási  varrógépek talpa alatt is. Jellemzően táskákhoz és vékonyabb quiltekhez használom (asztalterítő, vagy falikép)

Ragasztópöttyös flíz

A vékony flízről nem hoztam képet, de egy japán ragasztópöttyös bélésről igen. Itt látható már az előző képhez képest is, hogy ez mennyire más. Mennyivel vékonyabb és a szövése is sűrű. Lentebb találsz egy képet a japán táskáról, Ahhoz használtam. 🙂 Szerintem ez a LEGJOBB mind közül, kár hogy nálunk nem (nagyon) lehet kapni. 🙁

Decovil 

A Decolvil egy ragasztós (vasalható), nem szövött, „bőrhatású/fogású” bélés (merevítő), speciális technológiával előállítva. Ideális kalapokhoz, övekhez, táskákhoz, dobozok hoz valamint lakásdekorációk készítéséhez. Előnyei közé sorolható, hogy méret tartó, rugalmas, erős, szakadásálló, kopásálló, ellenáll a gyűrődésnek, könnyen varrható. Van egy vékonyabb kistestvére a Decovil light, ami hasonló tulajdonságokkal bír, csak vékonyabb. 

 

Nézzük végig időrendben, hogyan változott nálam a táskamerevítés kérdésköre.

  1. Molinó és vékony flíz

Az első táskáimat semmi extra dologgal nem merevítettem. Úgy készültek, mint bármilyen quilt. Ha egy quilt alaposan meg van tűzve, az előlap, bélés, hátlap együtt már elég ahhoz, hogy adjon valemilyen tartást, merevséget a kész darabnak. Ráadásul én hátlapnak mindig molinót választottam és abból van vastagabb változat is, ami már majdnem bútorvászonra emlékeztet.

Ez a táska is így készült:

2. Molinó, kesztyűbélés és táskamerevítő közbélés

A vékony flízt kesztyűbélésre cseréltem. Sűrűbb anyag, mint a flíz és jobb a tartása. Ráadásul a  ragasztóspray, amit én előszeretettel használok- szuperjól tapad rá! 🙂 Ezt egészítettem ki varrható táskamerevítő közbéléssel. Így lett 1 táska előlapja (bélés nélkül) 4 rétegű: mintás előlap, kesztyűbélés, táskamerevítő közbélés és molinó. A leggyakrabban ragasztósprayvel dolgozom össze ezt a 4 réteget és alaposan megtűzöm. Tuti tartást ad a kész darabnak. Egy apró-pici hátránya mégis van, ami kifejezetten a foltvarróknak rossz hír. A 4 rétegnek már van vastagsága, így amikor a táska különböző részeinek összevarrására kerül a sor, akkor előfordulhat, hogy 8, vagy még több réteget is be kell szuszakolni a varrógép alá. Mi ere a megoldás? A bélésnek kisebbnek kell lennie, mint a külső részeknek, így az összeállításkor nem feltétlenül kell 4-8-12 réteget összevarrni. Persze, ez egy tűzött táskánál nem mindig megoldható. 🙂

Így készült a New York Beauty táska :

És a színes flikk-flakk táska is. Részleteket az alábbi blogbejegyzésben találsz: Színes flikk-flakk táska.

3. Ragasztópöttsös flíz

Ezt a változatot is kipróbáltam. Hozzátenném, hogy itt nagyon nem mindegy milyen gyártmányú flízről van szó. Egy részük nagyon vékony, szinte láthatatlan lesz tűzés után és tartást sem ad. Jellemzően terítőkhöz nagyon jó. De találtam egy japán változatot -ritka mint a fehér holló- amivel álom volt dolgozni. Stílusosan a japán táskámban ez van. Ha lehetne, ezt használnám a leggyakrabban.

(A táska elkészítéséről részleteket  a Foltvarrás Szilvivel 2017. februári számában találsz)

De ha ez nincs, akkor a vékony ragasztópöttyös flízhez is javaslom a varrható táskamerevítőt kiegészítésnek.

4. Flíz és varrható táskamerevítő helyett Decovil

Néhány péda mit merevítettem decovillal. Úgy vélem az összetett darabok megvarrásához nem jó választás, akármilyen jó kis tartást is ad, de egy egyszerűbb fazonnak, ami  gyönyörű mintás anyagból készül, nagyon jól használható!

A menedzser-táska elkészítésének leírását a Foltvarrás Szilvivel 2017. áprilisi számában találod meg.

Az “All for love” kézitáska elkészítésének leírását a Foltvarrás Szilvivel 2017. áprilisi számában találod meg.

A táska elkészítésének leírását a Foltvarrás Szilvivel 2018. májusi számában találod meg.

Vannak anyagok, amelyek nem táskák merevítésére készülnek, mégis a foltvarrók -vagy az lelkes táskavarró háziasszonyok előszeretettel használják. Ilyen például a “felmosórongy”, a polifoam, a különböző szivacsok, vagy az építkezéskor használt műanyag szigetelőanyagok. Bevallom,  én ezekkel nem kísérleteztem. Szakemberek óvva intenek a használatuktól, laikusoktól hallottam már nagyon pozitív véleményt is (jól varrhatóak, moshatóak).

Jellemzően  a fentebb felsorolt 4 változat közül az aktuális táskához legjobban illő merevítést választom. (Illetve igyekszem a legjobbat kiválasztani. 🙂 ) Leggyakrabban 3-4 réteget varrok össze. A merevítés fő alkotóeleme a kesztyűbélés és a varrható közbélés. Egy igazi foltokból összevarrt patchwork táska, alapos tűzés után jó tartást kap ettől a két anyagtól is. Ha a belső részt vasalható közbéléssel erősítem meg, akkor  a belső rész is kap még egy kis “merevítést” és tartósabbá is teszi a puha pamutvászon anyagot. 

Remélem hasznosnak találtad a bejegyzésemet. Ha úgy érzed, másoknak is segíthet, oszd meg! 🙂

 

 

Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról iratkozz fel a Hírlevelemre!