A foltvarróknál gyakran előfordul, hogy maguknak festenek anyagokat, vagyis nem csak drága nyomottmintás pamutvásznakat használnak fel. A festésnek nagyon sokféle technikája van. Lehet az anyagokat hagyományos módon festeni (forralva) lehet közben mintát batikolni rá, de előfordul, hogy valamilyen mintát festünk vagy inkább nyomunk rá. Ez utóbbi esetben is a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Emlékezzünk csak pl. a bali batikra, de használhatunk freezer papírt is, vagy növényi alapanyagokat. Képtelenség is lenne minden módszert egy bejegyzésben bemutatni. 🙂
Valamikor általános iskolás koromban, rajzszakkörre jártam. Többek között itt ismerkedtem meg a batikolás alapjaival. Természetesen nem kell bonyolult mintákra gondolni. 🙂 Összecsomóztuk a fehér pamutvásznat és belemártottuk forró festékbe. Az alábbi képen látható darabot akkoriban készítettem. Ha jól emlékszem, karácsonyi ajándékként édesanyámnak.
A batikolás ennél azért kicsit sokoldalúbb. Ha ismerjük a különböző trükköket nagyon egyedi mintázatú anyagot készíthetünk magunknak. A múlt hónapban vásároltam egy könyvet, amink a címe „Shibori the art of indigo dyeing. ” (Shibori az indigófestés művészete.) A technika Japánból ered indigót használnak a textil festésére. A festéket mosószódával kell verni. A festék színe a keverés arányától és attól függ, mennyi ideig hagyjuk állni azt. A PH értékének mérése nagyon fontos a megfelelő keverék előállításához.
Különböző hajtogatási, csomózási, kötözési módszerekkel igen különleges darabokat festhetünk, amihez-természetesen elsősorban eredeti indigófestéket kell(ene) használni.
Nálam is esedékessé vált egy kis festés, hiszen a Dijanne Cevaal munkáinak az alapja festett vászon, amit linónyomattal díszít és végül ezt tűzi gazdagon.
A festéshez a Colombus textilfesték különböző színeit használtam. Ezen kívül szükség volt pár gömbölyű kavicsra, befőttes gumira műanyag pvc csőre (szerencsére akad itthon építkezési maradék) zsinórra és klipszekre.(binder klipsz)
Alkalmaztam a kavicsos csomózást, mint módszert. 🙂
Volt olyan vászon, amit a hajtogatás után klipszekkel rögzítettem.
Egy másik darabnál csak befőttes-gumikat használtam.
A textil végleges színe nemcsak a festék színétől függ, hanem attól is mennyi ideig hagyjuk ázni benne:
A hajtogatásos módszer egyik végeredménye. A további felhasználás miatt nekem ez a darab túlságosan fehér maradt, ezért újrafestettem.
Ez a vászon csomózva lett megfestve, de itt is sok fehér rész marat, amit később sárga festékkel módosítottam.
Az ecetes vizes áztatás után napon száradtak a kész darabok.
Végül minden vászon más színű, és (vagy) más mintázatú lett. 🙂
Ha szeretnéd kipróbálni ezeket a technikákat az alábbi videóban megtalálod a legegyszerűbb változatokat. A videóban indigó festéket használt a hölgy, de tapasztalatból mondom, hogy bátran lehet másféle festékkel is kísérletezni! 🙂
Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról iratkozz fel a Hírlevelemre!