Ígértem, hogy hozok egy kis beszámolót Eva Avemar workshopjáról, amin 2019. szeptember 12-13-án vettem részt Ezüstvölgyben.
A Workshopra már tavaly felfigyeltem, csak kicsit megkésve. Nem titok, hogy érdekelnek a fotoreális quiltek és a kutatómunkám során belebotlottam Eva Arellano munkáiba is. Még a 2017-es kiállításon láttam az ezüstvölgyi pályamunkák között az “Into the deep” című munkáját. Az fotórealisztikus quiltekről szóló cikkemben olvashattad, hogy hiába nézegettem a quiltet nem tudtam eldönteni, hogyan kerültek a rétegek egymásra. Mivel a cérnát nem találtam meg benne, így arra a következtetésre jutottam, hogy a teljes quilt az anyagdarabok ügyes összeragasztásából készült el. Akkor az jutott eszembe, hogy ez csalás, hiszen, ha már a kézi varrás hatását kelti a kész mű, akkor legyen is az! Mint utólag megtudtam valóban kézzel vannak összevarrva a darabok, de azért a ragasztót sem mellőzi. 🙂
Eva egy évvel korábban, 2016-ban pályázott először az Európai Patchwork találkozó felhívására. Az akkor beadott munkája díjat kapott. Különleges, egyedi portrékészítési technikája kivívta bizottság figyelmét, a pontos, igényes kézi varrás pedig az elismerését is.
Egyelőre nincs túlságosan sok munkája, de ha figyelembe vesszük, hogy ezek a portrék kézzel készültek, talán nem is olyan meglepő ez. Főleg, ha tudjuk azt is, hogy ezeknek a mérete nem kicsi. A két pályamunkája kb. 100 cm x 80 cm, de a idős férfi portréja ennél sokkal hatalmasabb.
A workshopon Sophia Loren portréjának az elkészítése volt a cél. Ehhez két mintát is láthattunk: az egyik fekete-fehér portré, a másik színes. A fotó, ami alapján dolgoztunk, egyébként fekete-fehér volt:
A workshop maga, 2 napos volt (2 x 6 óra) Ennyi idő elég volt arra, hogy pontosan megismerjük a technikát és elkészítsük a kép kb. egyharmadát. 🙂 Én csak a szájáig jutottam el, de mentségemre legyen szólva, hogy nem akartam kihagyni a kiállításokat sem. Mindenesetre Éva mindent megtett, hogy részletesen útbaigazítson az önálló munkához és alaposan megbeszéltük a folytatás részleteit. (Remélem akkor is eszembe fog jutni, amikor végre oda jutok, hogy befejezzem a képet!)
A technika érdekessége, hogy nem használ hozzá képszerkesztő programot. Se photoshop, se semmi. Mindenki kapott egy saját fotó másolatot, amit aztán szépen összefirkáltunk. A firkálás egy fél napot vett igénybe és a végén szegény Sophia úgy nézett ki, mint Frakneinstein gyermeke. A nehézsége és a különlegessége éppen ebben rejlik. Úgy éreztem, azért nem árt, ha valaki tud egy kicsit rajzolni, vagy legalább szépen húzni íves vonalakat. 🙂
Az első lépés ugyanis a portré szabadkezes átrajzolása volt, ahol a főbb vonalakat és a leendő varrható “foltokat” rajzoltuk körbe. Talán mondanom sem kell, hogy nem született két tökéletesen egyforma rajz! Mindenkimunkája teljesen egyedi volt. Külön nehézség volt pl. az orr vonalát berajzolni, mert ahogy az eredeti fotón is látható, ott nagyon kevés az árnyék, így mindenkinek a fantáziájára lett bízva, hogy mennyire csinos orrot rajzol a művésznőnek. 🙂
Amikor a teljes portré foltjait megrajzoltuk, hosszas mérlegelés és jelölgetés következett, pontosan mi legyen a foltok felvarrási sorrendje. Ezután jött a modern technika: a világító lap, ennek híján az ablaküveg.:)
A képen megjelölt vonalakt átrajzoltuk vlieselinre. Az így kapott foltocskákat kivágtuk,vasaltuk a kiválasztott anyagdarabok hátoldalára. Végül a modern applikálási technikai eszközök segítségével rögzítettük a foltokat a papírra. Végül pedig a megfelelő sorrendben összevarrtuk azokat.
Íme az én Sophiám kész szája: 🙂
A láthatatlan varrás “trükkje” egyrészt az öltés technikája, másrészt egy nagyon vékony -szinte láthatatlan- cérna. Ehhez, egy speciális spanyol cérnát vásároltunk tőle. (Pontosabban nem egyet, én magam háromfélét is vettem: fehéret, feketét és szürkét) Őszintén szólva, itthon még hasonlóval sem találkoztam. Az biztos, hogy a vékony cérna nagyon elősegíti az öltések eltüntetését!
A workshopon megismerhettük Eva következő készülő munkáját, amiről fotókat ugyan készíthettem, de itt a blogban nem tehetem közzé addig, amíg nem lesz nyilvános a kész munkája. Annyit elárulok, hogy a témája nagyon megdöbbentő és szomorú a technikai kivitelezése pedig ámulatba ejtő.
A workshopon összesen hat fő vett részt. Külön érdekesség volt a “bábeli zűrzavar”. Eva spanyolul és angolul beszélt (erős spanyol akcentussal). Volt aki franciául kapta az instrukciókat egy tolmács segítségével. A nap vége felé gazdagodott a spanyol szókincsem és igen gyakran előfordult, hogy egy kérdés spanyolul hangzott el, de a válasz angolul, vagy franciául jött rá. Ennek következtében mindig elhangzott néhány igen vicces mondat vagy párbeszéd. A végén mindegy volt már milyen nyelven beszéltünk, valahogy megtaláltuk a közös nyelvet, ami maga a foltvarrás volt. 🙂
Számomra egy óriási élmény volt, hogy részt vehettem ezen az oktatáson. A technikai tudásom is fejlődött, de a remek családias hangulatért külön hálás vagyok! 🙂
Remélem, hogy ez volt az első nemzetközi workshop amin részt vettem és ha tőlem telik, nem ez volt az utolsó! 🙂
Köszönöm, hogy elolvastad, remélem tetszett ez a bejegyzés!
Amennyiben szeretnél többet megtudni erről a technikáról, akkor nézd meg a következő online workshopot!
FOTOREALISZTIKUS VIRÁG LÁTHATATLAN APPLIKÁCIÓVAL – online workshopon a fotorealisztikus ábrázolásnak egy speciális változatával ismerkedhetsz meg. Egy egyszerűbb virágmintát választottam alapul, amit textilbe fogunk átültetni. A technikához nincs szükség varrógépre, mert a quiltet kézi applikálással készítjük el.
Közel 2,5 órányi videóanyagot találsz benne, ha kíváncsi vagy a részletekre, kattint az alábbi képre:
Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról iratkozz fel a Hírlevelemre!
