Előfordult már veled, hogy nem sikerült szépen beszegni a gondos munkával elkészített quiltedet? Vagy azon szerencsések közé tartozol, akinek ez nem okoz gondot?

Nekem ez közel 20 évvel ezelőtt valahogyan kimaradt, és ezért akkoriban még a 2 x 2 méteres takaróknál is a kifordításos módszert alkalmaztam. Tudod, amikor készen van a quilt előlapja, ráteríted színoldalával összefordítva a hátlapot és teszel alá bélést. Összefogod valahogyan a három réteget és a szélét összevarrod. Valamelyik oldalán hagysz egy megfelelő méretű kifordító-nyílást, majd az egészet összevarrás után kifordítod.   Már nem emlékszem pontosan, hogy egy nagy takarónál mindezt hogyan sikerült végrehajtani, de valahogyan megoldottam. A végeredmény egészen tűrhető is lett, leszámítva, hogy voltak a kész quiltben kisebb-nagyobb “puklik”. Igaz, akkoriban nem is tűztem meg túlságosan díszesen, így nem volt annyira feltűnő. 😀   Az újrakezdés elején a babatakarókat még így készítettem. Szerencsére, ezeknek a mérete miatt, a módszer  használható volt, de be kellett látnom, hogy  a nagyobb takaróknál ezt elfelejthetem. Sajnos a mai napig van beszegetlen ágytakaróm, mert kb. 10 évvel ezelőtt  elrontottam és utólag már nagyon macerás lenne kijavítani a hibát. Így az első dolgom az volt, hogy megtanuljam az “igazi” szegési technikákat.

Két évvel ezelőtt Ezüstvölgyben, az Európai Patchwork Találkozón volt egy kiállítás egy fiatal foltvarrótól. Őszintén szólva, az én ízlésvilágomnak nem igazán feleltek meg a munkái, de ettől eltekintve, ami igazán megdöbbentett,  az a  quiltek szegése volt. Íme:

Gondolhatod mennyire, ha ez még a páromnak is feltűnt. 🙂 Elgondolkodtatott, hogy mégis hogyan állíthatták ki valakinek a munkáját, egy ilyen neves találkozón, amikor még a szegés is hagy kívánnivalót maga után? Pedig, nem kell ahhoz kiállításra vinni a munkánkat, hogy igényesek legyünk.

A Facebook csoportokban is gyakran előfordul, hogy egy-egy nagy gonddal elkészített munkán látszik, hogy  a szegés már kevésbé sikerült olyan jól. Pedig, kár ezzel elrontani!

A következő képsorozat segítségével szeretnék néhány nagyon alap szegési technikát megmutatni:

Az első képen a hagyományos módszer látható: vékony (1 cm vagy annál kisebb) szegőpánt keretezi a kész terítőket.  A húsvéti terítő különlegessége, hogy a szegőpánt többféle anyagmaradékból lett összevarrva, de a rögzítési technika ugyanaz mint a többinél: “elől géppel, hátul kézzel”

Az alábbi karácsonyi terítőnél már dupla szegőpántot készítettem. A módszer hasonló az előzőhöz, csak van benne egy “dupla sor”. Egyébként ezzel a megoldással mindenféle díszítő szalagot, bojtokat is fel lehet varrnia  kész quilt szélére. Gyerektakaróknál gyakran szokták ezt a megoldást alkalmazni.

A másik nagy mumus az íves szegés. Ha íves darabot varrunk, teljesen mindegy, hogy egy táska fedőlapjáról van szó, terítőről, vagy takaróról, már nem sima szegőpántot használunk, hanem un. ferdepántot. A ferdepánt lényege, hogy az átlós szálirány mentén kell kiszabni az anyagból, így maximális lesz a rugalmassága a kész pántnak. Ez a tulajdonsága segít minket ahhoz, hogy az íves darabokra is szépen rá tudjuk illeszteni. Ettől eltekintve a technikai megoldás ugyanaz, mint az első képen láthatóaknál: “elől géppel, hátul kézzel” van megvarrva a pánt. A “nehézsége” abban rejlik, hogy nagyon ügyesen és pontosan kell illeszteni a pántot az ívhez és véletlenül sem szabad meghúzni azt, mert különben előfordulhat, hogy púpos lesz a kész quilt. A pánt “összehúzza” a quilt szélét, akárcsak az alábbi képen látható eljegyzési gyűrű terítőnél.

Az New York Beauty asztali futónál, már szerencsére nem estem bele ebbe a hibába. Ehhez egyrészt kell egy kis gyakorlás, másrészt az anyagok rugalmassága sem mindig egyforma. (A gyűrűs terítőnél sokkal rugalmasabb anyagot használtam!)

Szegőpántot nem csak a quiltek szélére készítünk, gyakran előfordul, hogy táskafüleket is keretezünk vele. Plusz díszítésként is szolgálhat, ha más a szegőpánt anyaga, mint az alap. Akárcsak az alábbi táskafüleknél:

A hagyományos megoldásnak (a vékony szegőpántnak) többféle felvarrási technikája is van. A kézi varrást el is hagyhatjuk. Fel lehet a pántot varrni géppel is. Sőt, ha  a hátoldalon kezdjük a  varrást, akkor akár díszítőmintát is tehetünk a  szegőpántra. Ezt a megoldást is gyakran alkalmazzák a babatakaró készítők. 🙂

Tapasztalatból tudom, hogy ha már elsajátítottad a helyes hajtogatási technikát a sarkoknál, a derékszögtől eltérő sarkok okozhatnak még kellemetlenséget. A mindenféle hegyes és tompaszögek néha furcsán tudnak viselkedni és  nem biztos, hogy úgy sikerül az a sarok, ahogy szeretnénk.

Külön kategória a főleg art quilteknél használható “láthatatlan szegés”. Ez esetben is többféle jó megoldás létezik, de elsőre elég egyet megismerni. A Hortobágyi quilt készítésekor kényszerültem rá, hogy ezt is megtanuljam. Azóta már többször volt szerencsém ezt a tudást használni. Tény, hogy ezeknél a quilteknél, főleg a vastagságuk miatt tűhegyes csúcsokra nem lehet számítani, de az fontos, hogy a hátlap és a szegő ne látszódjon ki  elől. 🙂

Nárciszos falikép:

Semmi játék, csak sport:

Született 1989-ben:

Mielőtt továbbmennénk. A láthatatlan szegést sem csak quilteknél használjuk. A táskáknál is rendkívül elegáns megoldás:

A Sportáska  táskacipzárnál a cipzár belső szegőpántja van ezzel a technikával eltüntetve:

A háromszög hátizsák  cipzár bevarrását hasonlóan oldottam meg, csak kívülről még egy kéder is díszíti zsebet. 🙂

És ha már az  kiállítási darabok szóba kerültek. Előfordul, hogy szeretnénk bújtatót is varrni a  kész darabra, mert a falra fogjuk akasztani.  Nem kell rögtön arra gondolni, hogy kiállításra visszük a  kész munkánkat. (Bár, miért ne? 🙂 ) Elég, ha egy családtagnak, vagy egy  kedves ismerősnek készítünk egy falvédőt a gyerekszobába a gyerekágy mellé. A bújtató varrásnak si van többféle jó megoldása. Az alábbi képen két “láthatatlan” bújtató van. Az egyik kézzel készült, a másik már majdnem teljesen géppel. 🙂

Régóta terveztem, hogy összeállítok egy olyan online tanfolyamot, ami csak a szegéssel foglalkozik. Tavaly nyáron sikerült ezt elkészíteni. Másfél évig  gyűjtöttem az anyagokat hozzá, és végül olyan sok gyűlt össze, hogy nem is fért bele minden egy tanfolyam anyagába.

Igyekeztem úgy összeválogatni a különböző technikákat, hogy a legfontosabbak ne maradjanak ki, így a fentebb említett megoldások közül valamennyit megmutatom a tanfolyam anyagában. Belekerült a szegőpánt/ferdepánt készítésétől kezdve a klasszikus kézi, és gépi technikákon túl a “láthatatlan” szegés, az íves darabok, a hegyesszögek szegése és még egy-két egyszerűbb díszesebb megoldás is.

Közel 3 órányi videó anyag került ezekbe a leckékbe. Úgy érzem, nagyon sok munkám van benne, és mindig igyekeztem a kezdők fejével gondolkodni, hogy tényleg semmi kérdés ne maradjon a végére, csak a magabiztos tudás. 🙂 Nézd meg a tanfolyamról készült videó összefoglalót:

Ha szeretnél részt venni az online tanfolyamon, kattints az alábbi linkre, vagy képre.

Szegési technikák a szép befejezéshez

Köszönöm, hogy velem tartottál!

Szilvi