A különböző Facebook csoportokban gyakran éles vita alakul ki egy-egy patchwork munka láttán. A tapsztaltabb foltvarrók szívesen adnak tanácsot, de néha kéretlenül is kritizálják a kezdők munkáit. Nemcsak a kész munka összhatása, vagy a színválasztás kerül ilyenkor előtérbe, hanem a minőségi munka szempontjai is. Különös tekintettel élesedik ki a szemünk akkor, ha eladásra kínált darabot látunk. Tapasztalatom szerint, a kezdők gyakran nem is tudják, hogy a munkájuk miét nem lett „tökéletes”, de a kész darabokat árusító társainknak különösen oda kell(ene) figyelni arra, hogy valóban igényes minőségi darabokat adjanak ki a kezükből. A következő blogbejegyzésben a minőségi patchwork munka főbb jellegzetességeit igyekeztem összeszedni anélkül, hogy konkrétan kritizálnám bárki munkáját.
1. Használjunk jó minőségű alapanyagokat!

Sokan tisztábban vannak azzal, hogy a foltvarrás eredetileg megunt, kinőtt, használt ruhadarabok, maradék anyagok újrahasznosításából alakult ki kézimunkává, sőt művészetté. Többször írtam már arról, hogy ezt a szép hagyományt lehet folytatni (Sőt, kell is) illetve arról is, hogy ha valaki most ismerkedik a foltvarrással, inkább ilyen anyagokkal kezdjen próbálkozni, ne a méregdrága designer anyagokkal. A mostani bejegyzésemnek nem az a célja, hogy az új anyagok mellett voksoljon a használtakkal szemben, a foltvarrást hobbiként folytatók körében. Most elsősorban azokhoz szeretnék szólni, akik igényes munkát szeretnének kiadni a kezükből, esetleg eladásra készítik a takaróikat, termékeiket. Így abból indulok ki, hogy ha valaki patchwork takarót, párnát vagy bármi mást szeretne eladni, az csak új, jó minőségű anyagokból dolgozik.

A fedlap összetétele

Szép quilt munka szinte bármilyen anyagból készíthető. A készítő ügyességétől és jártasságától függ, hogy mit használ alapanyagnak. Leggyakoribb természetesen a pamutvászon, de nem ritka, hogy selyem, polár, well-soft, tüll, vagy bármilyen más anyag felhasználása. Korlátokat csak a készítő tudása, ügyessége szabhat.
Most szeretnék megmaradni a pamutvászon alapanyagnál. Azt tisztán kell látni, hogy vászon és vászon között is óriási különbség van! Lehet kapni olcsóbb anyagokat akár 500 Ft-os méteráron. Az olcsó vászon néha olyan vékony, hogy átlátszik, a nyomott minta gyakran hibásan elcsúszik rajta.. Ezek az anyagok nem állják ki az idő próbáját, nem tartják a színüket sem, és könnyen kopnak, szakadnak.Ritka, hogy tiszta pamut legyen, inkább kevert-szálas anyagok tartoznak ide, amelyek műszálat tartalmaznak. A forró vasaló hatására ezek összemennek, deformálódnak. Ezekből az anyagokból, véleményem szerint, nem illik semmit sem eladásra készíteni, de még az is meggondolandó, hogy ajándékba készíts ebből bármit.
Vannak olcsóbb magyar és pakisztáni pamutvásznak is.(1000 Ft körüli méteráron) Ezeket gyakran az a vád illeti, hogy az erősebb színek (piros, kék) gyakran eresztik a színüket és fognak is. Nem szeretnék általánosságban ítélkezni, de való igaz, hogy a sötét színekkel ez gyakran előfordul, így nagyon óvatosan bánjunk velük és minden esetben avassuk be őket! A minőségüket illetően is elérőek a vélemények. A mintázatuk jobban kopik, mint a drágább anyagoké, de ez akkor jellemző, ha gyakori igénybevételnek vannak kitéve. Egyébként könnyű velük dolgozni, még beavatás után is van egy kis tartásuk, ami megkönnyíti a munkát. Bizonyos mintákat (bézs kockás) és színeket (pl világos szürke) szívesen használok közülük.
Az alábbi párnahuzatban többféle pakisztáni anyagot használtam:
Ezt követően említhetjük a német pamutvásznakat. (2000 Ft körüli méteráron) Kedvenc lelőhelyünkön a szivárvány minden színében találunk apró mintás anyagokat. Előnyük, hogy nemcsak szép színesek, de tartósak is (Folyamatosan tesztelem őket) és 150 cm szélesek-azaz gazdaságosabbak. Az alábbi párnahuzat ilyen német anyagokból készült:
Ez a kétféle anyag bár különbözik egymástól (már a tapintásán lehet érezni a különbséget), de azért jól lehet őket együtt használni. Az alábbi párna pakisztáni és zömében német vászonból készült:
Végül de nem utolsó sorban következnek az amerikai, holland, japán stb. patchwork anyagok. Ezek gyakran neves designer anyagok is. A méteráruk pedig valahol 2300 és 5200 Ft között mozog. Kétségtelenül ezek a legjobb minőségű anyagok. A tapintásuk puha, a színüket nem eresztik, időt állóak és meseszép a mintázatuk és szín-összeállításuk. Aki csak ilyen anyagokból szeretne magának patchwork takarót, akár készíteni, akár varratni, az készítse elő a pénztárcáját!!
A képen látható táska német, amerikai és japán pamutvászonból készült:
A bélés
A bélés többféle lehet. A következőkben az általam ismert típusokat szeretném ismertetni. Nem célom, hogy minősítsem őket, csak annyit szeretnék röviden bemutatni, hogy minden anyag más és más lesz tőle a végeredmény is.

A bélés lehet műszálas vagy pamut alapanyagú. A legtöbben műszálas vliest (flízt) használunk. Ebből is van többféle minőség. Leggyakrabban grammra különböztetik meg őket: van 70 grammos, 100 grammos és 150 grammos. Minél vastagabb annál puhábbnak látszik a takaró, főleg ha nincs alaposan tűzve. Ez azért kissé csalóka, mert a vlies idő múlva összeesik. A vasalástól kifejezetten zsugorodik. A vastagabb béléssel különben nehezebb is dolgozni. A vliesre jellemző, hogy könnyű és szellős, ezért is esik össze. A vatelin tömörebb, de éppen ezért vékonyabb is. Ezek közül is van műszálas és pamut alapanyagú is. Ez utóbbi nemcsak drága, de kevés helyen is lelet kapni. A mosástól összemegy!

Ezeken kívül még van sokféle anyag, amit használhatunk. Létezik ragasztópöttyökkel ellátott flíz, van vastagabb típusú bélés, illetve néhány helyen lehet kapni igazi gyapjúbélést is. És még a speciális táskamerevítő anyagokat, mint a decovil , nem is említettem. Ezeknél a típusoknál már alaposan ki kell nyitnunk a pénztárcánkat. Természetesen elmondható, hogy minél drágább, annál könnyebb vele dolgozni és /vagy annál tartósabb strapabíróbb lesz a végeredmény. Ez különösen a táskakészítéskor használatos alapanyagokra igaz. De a táskakészítés egy külön műfaj, így erről most részletesebben nem szeretnék írni. 🙂

Menedzser táska -decovil táskamerevítővel

A bélések ára 500 Ft-tól több ezer forintig is terjedhet. Patchwork takaró, vagy bármilyen más quilt készítésekor érdemes szem előtt tartani annak funkcióját és a bélést ehhez igazítani.
Személy szerint, a babatakarókhoz leggyakrabban 150 grammos vliest használok. Nagyobb munkákhoz pedig 100 vagy esetleg 70 grammost. Egyre többször vásárolok kesztyűbélést, mert nemcsak könnyebb vele dolgozni, de masszívabb, tartósabb anyag is. A táskák készítésekor vasalható /varrható táskamerevítő közbélést és kesztyűbélést használok. Sokan a favédőkhöz is ezeket használják. meg tudom érteni: Vékony és masszív anyag. Nagyobb méretű quiltek elkészítése is könnyebb vele!
A bélés esetén nem feltétlenül igaz az, hogy ha drágábbat használunk, akkor jobb minőségű lesz a kész quilt. Persze, hogy jobb lesz 🙂 , de önmagában nem a háromszoros áron kapható béléstől lesz minőségibb a munkánk. Sokkal fontosabb az, hogy a bélés maga, milyen módon van rögzítve, mennyire tűzött a kész darab, de erről még később szólni fogok. Nem akarok senkit sem lebeszélni az olcsóbb flíz használatáról.

2. A minőségi munka ismérvei

A pontos illesztések
Az tény, hogy egy patchwork takaró valóban foltokból (vagy anyagdarabokból) készül, de ez még önmagában kevés ahhoz, hogy az igazán igényes és jó minőségű darab is legyen. Az első szempont, amit mégis kiemelnék, az a pontosság.
Amikor a patchwork alapjaival ismerkedtem az egyik oktatóm azt mondta, hogy az igazán igényes munka maximum 2 milliméteres elcsúszást engedélyez. Sőt, állítólag a foltvarrók néha szándékosan is beletesznek egy ekkora „hibát”, hogy lehessen látni hogy igazi kézmunkáról van szó és nem tömeggyártásról. Ha viszont ennél nagyobb pontatlansággal találkozunk, akkor valószínű, hogy a készítő nem igényes a munkájával szemben.(vagy ázsiai tömegmunkás) De a félreértés elkerülése végett szeretném megjegyezni, hogy a cél a tökéletes pontosság és ha valaki quilt munkát vásárol, nyugodtan nézze meg ilyen szemmel is! 🙂
A szépen kidolgozott sűrű tűzés

Minél jobban tűzött, annál tartósabb, annál minőségibb és annál drágább is.

Sokan talán azt gondolják, hogy a pachwork takarók attól lesznek pihe-puhák, hogy vastag a bélésük. De ez sokszor csak látszólag van így. Valójában a patchwork takarók nem puhák, illetve nem úgy, mint egy paplan. A sűrű tűzés jellemzően ad nekik egyféle tartást, keménységet is, de ettől lesz a munka tartós és időtálló. Egy alaposan tűzött munka például egyáltalán nem igényel vaslást. A quiltek jellemzően vékony béléssel vannak ellátva. Akkor lesz jó minőségű egy munka, ha alaposan meg van tűzve. A tűzés ugyanis nemcsak díszítésként funkcionál, hanem ez teszi igazán tartóssá a munkát. A tűzés nagyon munkaigényes. Gyakran még egyszer annyi időt vesz igénybe, mint a takaró elkészítése. Nem véletlen, hogy az eladásra kínált darabok általában kevés tűzéssel vannak ellátva. Ha valaki ilyen munkát vásárol, azt nem árt tudnia, hogy ezek a munkák nem túl tartósak. Mosáskor a bélés összecsomósodhat „elmászhat”. A fedlap ilyenkor könnyebben gyűrődhet, jobban igényli a vasalást. Minimum 20-25 cm-enként le kell tűzni a takarót, különben nagyon gyorsan tönkre fog menni.

Utazás a világ körül takaró (részlet)

Gyerektakaró Finus cicával- sűrű gépi tűzéssel

Római csík takaró -díszítő tűzéssel

Az igényes applikáció

Akár kézi akár gépi az igényesség itt is megmutatkozik. A kézi applikálás lényege, hogy a cérna láthatatlan lesz.

Baltimore-i virágkosár kézi applikációval

A gépi varrásnál pedig olyan megoldást kell választani, ami nemcsak szép ízléses, de tartós is. Én például, ezért szeretem a ragasztófátylat használni, mert ha díszítő motívummal varrok sem fog bomlani az anyag. Ha valaki csak laza-cikk-cakk öltéssel applikál ragasztófátyol (vagy másfajta erősítés) nélkül, az bizony az első mosás után bomlani fog!!

Az igényes munka nem hullámos

A pontosan kiszabott, pontosan összevarrt munka kiterítés után nem hullámzik. Az oldalai egyenesek, szépen össze lehet őket hajtogatni. 🙂

A szegés

Valamikor kezdő foltvarró koromban nem tanultam szegést. A tanfolyamon az oktatóm a három réteg összevarrásához a „kifordítós módszert” mutatta. (Vagyis, amikor a fedlapot rátesszük a bélésre és erre színével a hátlapot. Ezt a három réteget összevarrjuk és egy nyíláson keresztül kifordítjuk. Utólag tűzzük.) Kisebb daraboknál, akár még használható is ez a módszer, de ha valaki komolyan veszi a tűzést, akkor már elképzelhetetlen, hogy ezt alkalmazza! A szép szegést külön meg kell tanulni, de aki egyszer elkezdi, az mindig fogja használni. Készülhet géppel, vagy kézzel, de az igényes munka egyik védjegye.

Géppel szegett takaró:

Kézzel szegett táskafül:
A kisebb darabokat mindig kézzel szegem be!
Mára ennyi fért bele. Remélem sokan hasznosnak találtad!

2016-ban indult el a "Patchwork Suli- Patchwork kezdőknek" online kurzus. Elkészült a kezdő tanfolyam frissített, átdolgozott változata. Nagyobb hangsúlyt fektettem az általános tudnivalókra. Bővítettem az anyagot a vásárlói visszajelzések alapján, olyan fontos részletekkel, hogy a varrásráhagyást milyen irányban érdemes levasalni, vagy hogyan lehet ferdepántot készíteni, részletes útmutató kapsz a szükséges anyagmennyiség kiszámolásához és megannyi kérdésre megkapod választ, ami csak egy kezdő foltvarróban felmerülhet! Bővül a videóanyagok száma!

Ha kíváncsi vagy a részletekre, kattint az alábbi képre:

Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról iratkozz fel a Hírlevelemre!

Feliratkozom!