A Dunatévés szereplésemnek köszönhetően, valaki jelezte nekem, hogy már éppen kérdezni szerette volna, hol tartok a millefiorimmal. Amikor bevittem a TV műsorba a félkész darabot a rozetták még nem voltak teljesen összevarrva. Több mint egy évig várt a sorsára. Bevallom azért nem tettem, mert ezek a “kezdő” rozetták voltak. A tizedik darabnál jöttem bele, hogyan kell a tíz kicsi kis rombuszt szépen összeilleszteni. Úgy gondoltam, varrok még párat és majd a szebbeket teszem a közepére. Ezért így maradt. Amikor készültem a műsorra, akkor a kezembe akadt. Rögtön megláttam benne a lehetőséget, hogy milyen szuper lenne, ha megmutathatnám, a nagymama virágoskertjétől hogyan lehet idáig eljutni. Így végül a középső mintát teljesen újravarrtam és elkezdtem a rozettákat összevarrni. Nem fejeztem be a műsorig, de a hétvégén már eljutottam a végéig. Sőt, átszámoltam mindent és rájöttem kevés az anyagom. Sajnos, amikor a könyvben az volt írva, hogy a rozettákhoz 3,5 méter kell, akkor valamiért ezt nem hittem el. Most már TUDOM, hogy annyi anyag kellett volna. 🙁 Hétfőn elrohantam Cserhegyi  Andráshoz, hogy megvegyem az utolsó pár centit belőle, amit még nyáron láttam, de sajnos nem találtam meg. Így felkutattam az Internetet és találtam még egy angliai webshopban belőle. Ráadásul akciós is volt, mert jó pár évvel ezelőtti kollekcióról van szó, de a postaköltség a rendelendő anyagnak közel ötszöröse lett volna. Így megkértem az egyik kedves ismerősömet, aki Angliában él a családjával, hogy ha lehet rendelje meg nekem. Úgy gondoltam, ha ő küldi el Magyarországra, akkor nem lesz olyan borsos a postaköltség. Szerencsére azonnal a segítségemre sietett, így újabb 2 méter már úton van hozzá. (Majd utána hozzám.) Ezúton is köszönöm neki! 🙂 Közben András is felhívott a minap, hogy megtalálta az anyag végét.  Még a végén a bőség zavarában fogok szenvedni! 😀 Úgy látom a csillagok is összeálltak, hogy előbb-utóbb mindenképpen el tudjam készíteni ezt a darabot! 😉 Mindenesetre megnyugodtam és most megint félretettem egy kicsit, majd az ünnepekkor előveszem és folytatom. A következő 20 kis rozettához már kiszabtam a darabokat. 😉

 

Ezt a részt cseréltem ki:

Erre:

A jelenleg összevarrt középminta egy 60 cm átmérőjű kör. A teljes quilt mintája kb. 120 cm lesz. Így most az 1/4-e van készen. Nagyon tanulságos volt összevarrni, mert  kiderült, hogy milyen apró pontatlanságokra kell még odafigyelni, hogy könnyen össze lehessen illeszteni a darabokat. A legnehezebb része nem is a tíz kicsi rombusz pontos varrása, hanem azok a találkozási pontok, ahol hat darab különböző forma ér össze.

Az igazság az, hogy régóta gyűjtögetem a színes anyagokat, és mindig elvittem egy részt belőle az úti varrókészletemben. Tízesével csomagoltam be az előre kiszabott papírdarabkákat. Igyekeztem minden színből 4-5 változatot készíteni.

A legegyszerűbb az összekötő türkiz és kék anyagok előkészítése.

A korábbi blogbejegyzésemben már írtam arról, hogy sokáig kerestem hozzá az anyagot, amiből szép színes rozettákat lehet kivágni. Némileg nehezíti, hogy a minta maga 30 x 25 cm. Lehet a végén lesz benne “egyforma” is, mert nem tudok annyi variációt összehozni, hogy mind különböző legyen. Legutóbb a  kis virágos rozettákhoz való egyforma mintákat igyekeztem előre elkészíteni. Ehhez kivágtam az anyagból ugyanazt a bordűr mintát ötször.

Kipróbáltam a “one-block-wonder” kiszabásánál használatos módszert.  Illetve, ezt már korábban is próbáltam, hogy gyorsabban tudjam kiszabni a darabokat, de akkor a kisebb méretű rombuszhoz. Reméltem, hogy most majd több sikerrel járok. Sajnos, az illesztési pontok megjelölése után az 5 réteg anyag hullámos maradt, így végül azt hiszem véglegesen elvetettem az ötletet.

Egyesével szabtam le minden darabból 4,5 cm-es csíkokat. Kerestem jól meghatározható referencia-pontokat, hogy minden darabnál ugyanott vágjam le a csíkot! Vagyis a minta volt a meghatározó, nem a 4,5 cm!

Utána lehet tükörrel nézegetni, milyen minta hozható ki belőle. Bár az igazság az, hogy ekkor még annyira meg voltam ijedve, hogy kevés az anyagom, hogy nem igazán válogattam. Az volt a cél, hogy egyforma rombuszokra felszabom és majd olyan minta lesz belőle, amilyenre sikerül.

Különben a tükörrel is vigyázni kell, mert a tükörkép kicsit csalóka. 🙂 A narancs színű résznek minden foltban ugyanoda kell esni, de a tükörkép ezt nem így mutatja.

Ragasztottam itt is, ahogy a karácsonyi csillagnál.

Ugyanaz a minta kétszer. Lehet választani. Melyik tetszik jobban, vagy melyikhez milyen színű színes rombusz passzol majd a későbbiekben?

Ebben a zacskóban 22(x 5) darab rozettához van kiszabva az anyag. 10 (x 5) darabot már belevarrtam a középmintába.

A teljes quilthez 92 (x 5) darab kis rozetta kell. Igen, még 60 (x 5) darabot ki kell szabni.

A színes kis csomagokban 10 db rombusz várja a hozzá illő mintás “csillagot”. Összesen közel 30 darab csomagocska van előkészítve, de még nem lesz elég teljesen… Idő közben rájöttem, hogy nem 45 darab nagy rozetta kell a  teljes quilthez, hanem 52 db. Igaz, a széleken már csak felek, negyedek lesznek.

 

Készül a következő kör:

Képek még:

A Moncarapacho című munka kezdeteiről ebben a blogbejegyzésben írtam:  Provanszi tüzijáték, avagy a Moncarapacho

Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról iratkozz fel a Hírlevelemre!