Muránói emlék – Millefiori minta

Bizonyára hallottál már róla, hogy a híres millefiori patchwork minták “eredete” az Olaszországban, Muránóban készült millefiori (ezervirág) üvegékszerekből ered. Évek óta nagy tisztelője vagyok ezen apró darabokból álló, kézzel készült színkavalkádos quilteknek és már többször nekifutottam, hogy saját darabot is megvarrjak. Ami késik, nem múlik szokták mondani, illetve a jó munkához idő kell. 🙂 Ha kíváncsi vagy rá itt olvashatsz róluk bővebben: Provanszi tűzijáték, Törött tányérok

Talán azt is tudod -ha már egy ideje követsz engem- hogy Velencén lakunk. Nem, nem Olaszországban, hanem Magyarországon a Velencei tónál. A gyerekeknek sokat meséltünk már az “igazi Velencéről” és alig vártam, hogy végre meg is tudjuk nekik mutatni. Mivel én vasutas család gyermeke vagyok, ezért elég sokat utaztam már tini koromban is vonattal Európa különböző városaiba. Köztük többször voltam Velencében is. Ráadásul mikor Lacit megismertem mindketten a MÁV-nál dolgoztunk így, mondhatni azzal kezdtük a kapcsolatunkat, hogy mindenfelé vonatos felfedezőutakra indultunk. Voltunk így Párizsban, Amsterdamban, Londonban, sőt egészen Lisszabonig vonatoztunk. Velencében háromszor is jártunk. A gyerekek születésével háttérbe szorultak ezek a kalandozások, de most már elérkezettnek láttuk az időt, hogy akár Velük együtt is útnak induljunk. Így történt, hogy kinéztünk egy éjszakai járatot, ami Bécsből indult ugyan, de Velence szívébe a St. Lucia pályaudvarra repített minket egy éjszaka alatt. Reggel 9 órakor már a szállásunkon voltunk és megszabadultunk a felesleges csomagoktól. Két teljes napunk volt rá, hogy kicsit belekóstoljunk a lagúnák városába, megnézzük a karneváli maszkokat, a csodálatos muránói üvegékszereket és még Buránó színpompás házikóit is.

Mivel már régóta terveztem, hogy készíteni fogok egy saját millefiori mintát, ezért nyitott szemmel jártam és igyekeztem inspirációt is gyűjteni. Nem volt nehéz dolgom, sőt igazából a bőség zavarában szenvedtem. 🙂

Vásároltam magamnak egy ékszer-szettet (fülbevalót medállal) .

Az eredeti szín-összeállításhoz hasonló tervem a következő lett, végül olyan sokáig nézegettem, hogy ez adta az ötletet a terv elkészítéséhez:

Az alapminta színeit módosítottam, hogy a novemberi színvilághoz jobban “passzoljon”. Az alábbi “színeket” választottam novemberhez, és végül a hónap a “Novemberi Nosztalgia” címet kapta.

Így persze borongósabb lett a végeredmény, és távolabb került az igazi moránói színkavalkádtól.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nem tervezem az egészet megvarrni, mert előbb a Moncarapachót szeretném befejezni. (Megvan a helye is, és új határidő is ki van tűzve…) De azért úgy gondoltam 1 blokkot mindenképpen megvarrok, hogy példát mutassak azoknak, akik még belevágnak! 🙂

Hogy annyira mégse legyen komor hangulatú a virágcsokrom, egy mintás anyagot választottam a kis virágok elkészítéséhez. A tervezőprogramban korlátozottan tudtama mintát a helyére igazítani, de egy lépéssel előrébb kerültem ahhoz, hogy pontosan lássam hogyan mutatnak majd az anyagok (egymás mellett).

Ezt a szép anyagot, alaposan kilyukasztottam.. Kivágtam belőle a 7 virágra való mintát és előkészítettem adarabaokat a varráshoz. Egy blokk összesen 107 darab elemből áll.

Az úti varrókészletembe beköltöztettem a darabkákat. 10 napig laktak benne. 🙂

A blokk közepét már összevarrtam, a neheze, a 8 pontos illesztések még hátravannak. 🙂

 

Te már hozzákezdtél? 🙂

Íme néhány kész darab az előfizetők munkáiból:

Csedő Ildikó munkája:

 

Csizmadia Dóra piros virágai:

Finna Izabella géppel készült millefiorija:

 

László Józsefné munkája a novemberi színekben:

 

Kőszeginé Virág Ilona kész előlapja zöld színekben:

 

Kramer Mária kész darabja:

Schneidler Valéria virágai nyári színekben:

 

Seráné Bazsek Katalin kész párnahuzata:

Szalai Margit Hétszínvirága.

 

Zsíros Katalin első “rozettája”, amit később egy teljes quiltté bővített ki.

Dombai Klára kör alakú kis asztalterítője: