Egy kis történelem
A foltvarrás kialakulásának történetét vizsgálva olvashatunk Kínai gyökerekről. Egy régi monda szerint Buddha készíttette az első foltmozaik munkát. A szegények megajándékozták Őt egy-egy szép darab selyemmel, de ezek a darabok olyan kicsik voltak, hogy nem tudtak belőlük semmit készíteni. Erre Buddha  elrendelte, hogy különböző darabok felhasználásával készítsenek neki templomi szőnyeget.
Egyiptomi falfestményeken találtak olyan asszonyról képet, ak foltmozaikból készült ruhát viselt. A  kép valószínűleg egy rabszolgát ábrázolt. Ekkoriban egy-egy szövetdarab olyan kincs volt, hogy minden kis darabot felhasználtak (Forrás: Dolányi Anna Folton folt textilmunkák 2 o.)
A középkorban és a reneszánszban is készítettek foltokból ruhákat, de ekkor még mindig az a cél, hogy a legkisebb maradékot is felhasználják, még mindig nem beszélünk arról, hogy régi darabokat hasznosítsanak újra.
Amerikába a telepesek vitték magukkal a foltvarrás “tudományát”, ahol aztán óriási kézimunka-mozgalommá nőtte ki magát.Elkezdődött a foltvarrás aranykora. Az üzletek messze voltak a telepesektől, ami szintén arra kényszerítette az asszonyokat, hogy abból dolgozzanak, ami rendelkezésükre áll. Elkezdték cserélgetni egymás között az anyagokat. Majd szépen kialakultak a foltvarrás hagyományai is.
Nézzünk csak meg néhányat!
A 20. életévét betöltő férfi családtagnak “szabadság-takarót” készítettek. A nagykorúságot jelképező  emléket az ifjú édesanyja , testvérei és azok barátnői a legszebb ruháikból varrák” (Id: Dolányi Anna: Folton folt textilmunkák 4. o.) Ezen kívül a foltvarró asszonyok varrtak takarót a menyasszonynak, de a városból elköltöző asszonynak is, sőt készítettek un. memorial takarót az elhunyt ruháiból.  Tehát, itt már viselt ruhadarabok újrafelhasználásáról van szó.
Ebben a rövid kis történeti ízelítőben láthattuk, hogy  a foltvarrás történetében éppen úgy jelentősége van az új, ámde kicsi maradék anyagnak, mint a ruhadarabok újrafelhasználásának.
Ma már a nagyon sok foltvarró csak és kizárólag új, nagyon jó minőségű, kifejezetten foltvarrásra tervezett mintázatú anyagokat használ. Vannak gyártók és designerek, akik foltvarróknak terveznek és készítenek szebbnél szebb mintás anyagokat. Emellett a foltvarrók egy másik tábora, továbbra is él  a lehetőséggel, vagy mondhatjuk úgy is, folytatja azt a hagyományt, hogy a már nem használt, kicsit hibás ruhadarabokat, (esetleg lakástextileket) szétbontja és a még használható részt újrafeldolgozza.
A foltvarrás tanulása során kifejezetten ajánlatos is ilyen régi ruhadarabokkal kísérletezni. Ezeket kevésbé sajnáljuk, nem történik nagy baj, ha valami éppen nem úgy sikerül, mint ahogy szeretnénk. A minőségi anyagok, nem éppen a legolcsóbb kategóriába tartoznak, így mindenkinek azt tudom tanácsolni, azokat már csak akkor használja, amikor biztos a tudásában!
Ha régi darabokat is használnunk, természetesen vizsgáljuk meg előtte az anyag minőségét! Ha már nagyon megkopott nem érdemes “elrontani” vele a munkát!
Gergő takarója
 
Az elmúlt években többször költöztünk. Ha jól számolom, három év alatt háromszor. Minden költözéskor elhatároztam, hogy “szemetet” nem viszünk magunkkal. Ez többnyire csak elhatározás maradt. 🙂 Egyik ilyen pakolgatás alkalmával, Laci azt mondta, hogy néhány régi ingétől szeretne megszabadulni. Nézegettem a kidobásra ítélt darabokat, és nem volt szívem megválni tőlük. Kérdően ránéztem: “És ha lesz egy fiunk is? Olyan jó lenne neki takarót készíteni belőle!”
Az ingek maradtak és a takaró terve is.
Tulajdonképpen hálás vagyok az RTL Klubnak a meghívásért.   (Ez a takaró nem jött volna létre, ha nincs az RTL Klub! :)) Néhány nappal ezelőtt Fróna Ivett azért keresett meg, hogy vegyek részt a reggeli műsorukban és beszélgessünk egy kicsit a foltvarrásról. A beszélgetés célja az lenne, hogy adjak tanácsokat az anyukáknak abban, hogyan lehet, a már megunt, kinőtt, nem használt ruhadarabokból valami újat készíteni a patchwork technikával. Bevallottam neki, hogy én jellemzően új anyagokat használok, de való igaz, hogy valamikor a kezdetekben én is a háztartásban néztem körül, illetve turkálókban szereztem be egy-egy különlegesebb anyagot. Ekkor jutottak eszembe Laci ingei. Előkerestem őket és gyorsan kitaláltam, hogyan lesz belőle takaró Gergőnek.
A következőkben ezt szeretném bemutatni nektek néhány fénykép segítségével:
 Laci inge még használat közben
A kiválasztott darabok

Összeszedtem néhány színben és mintában hozzáillő maradék anyagot is:

Az idő rövidsége miatt, egy nagyon egyszerű gyorsan elkészíthető mintát találtam ki. Egyszerű négyes blokk (négy db 14 cm-es négyzet összevarrva) csíkos és kockás anyagokból, mellette pedig egy-egy applikált minta. (26,5 cm-es négyzeteken.) A tervaz volt, hogy ez így összesen egy 50 x 75 cm széles középmintát ad ki, ami kapni fog még egy 10 cm-es keretet. A takaró végleges mérete 70 x 95 cm lett.
Daraboltam:
 Elrendeztem:
A négyzeteket összevarrtam:

A kiválasztott mintát rajzoltam, és felvasaltam az anyagokra.

Majd kivágtam és újra vasaltam, csak most már az alapra. A kisvonat:

 

Repcsi is lett benne:

 

A traktor:

 

  Elkezdtem az applikálást:

 

 A szájat is….
A szemeket is….

 

 

És a felhőt is.

 

Nézzük csak! Így jó lesz?

 

Tűztem árokban vonal mentén…

 

…és minta mentén is.

 

Végül világoskék anyaggal kereteztem:

 

 

 

 

Kész! 🙂

 

 

 Használat közben:
Máris elválaszthatatlanok! 🙂