Egy korábbi blogbejegyzésben bemutattam, hogyan készült el a takaró mintája, most a folytatás következik. 🙂
Az díszes minta elkészült ugyan, de a teljes takaró elkészítéséig még rengeteg munka van!
A következőkben a takaró kap bélést és hátlapot, majd mindezt tűzöm, hogy tartós legyen. A tűzés maga sokszor külön díszítés is a kész quilt munkán. Ebben az esetben nem érvényesül annyira. Ennek nemcsak az az oka, hogy nem használtam különlegesen szép díszítő motívumokat, hanem az is, hogy a takaró maga olyan élénk színű és mintás, hogy a tűzés eltűnik rajta!
Mielőtt a három réteget összeállítjuk, alaposan ki kell vasalni a kész előlapot. Előszor a hátoldalán a varrások mentén, majd ezt követően a színoldalán is!
Első lépésként keresnünk kell a lakásban egy helyet, ahol a padlón teljes nagyságában ki lehet teríteni a kész munkát. Ilyenkor nálunk is bútortologatás, pakolás következik. Ráadásul két kisgyermek mellett mindezt már csak éjszaka lehet megoldani!
Első lépés, hogy a hátlapnak szánt anyagot rögzítsük a padlóhoz. Ebben az esetben egy zöld vásznat készítettem elő. A hátlap kétszer 140 cm x 250 cm-es darabból állt, amit előtte összevarrtam. Valamivel nagyobb volt így, mint amire szükségem volt, de sokkal kényelmesebben is lehetett rajta dolgozni!
A festéshez használatos maszkoló ragasztószalagot szoktam használni, mert jól rögzít és később sem hagy nyomot. Ha van bőven, akkor nyugodtan ragasszuk körbe az anyagot! Sajnos, nekem itt már fogytán volt ezért csak kis darabokat tudtam használni.A lényeg az, hogy szép sima legyen a felülete és ne legyenek rajta gyűrődések!
Ezt követően terítsük rá a vliest, vagy vatelnint. A töltőanyagnál nagyon fontos, hogy ilyen óriási darabnál ne legyen vastag!! A babatakaróknál szívesen használok akár 150 grammos töltővliest, de itt csak 100 grammosat használtam. A vlies pénztárcakímélőbb, mint a vatelin, de ha megtehetjük akkor a vatelin használatát javaslom! A vlies műszálas anyag, ezért jobban csúszik rajta a vászon. A vatelin pamut és sokkal jobban tapadnak egymáshoz az anyagok.
Ahhoz, hogy a rétegek csúszását elkerüljem első lépésben ragasztósprayt szoktam használni.Először a leragasztott anyagot fújom le és erre terítem rá a vliest. Ekkora méretnél nagyon nehéz lehet egyedül dolgozni. nekem is volt segítségem! 🙂 Nem, nem a gyerekek! 🙂 Ha ráterítjük a hátlapra a vliest, akkor azonnal rá fog ragadni, így ügyesen és gyorsan kell ezt a munkafolyamatot elvégezni.
A bélésre kerül az előlap. Újabb réteg ragasztóspay és ügyes teregetés. Megállapítottam, hogy ez a fázis nagyon hasonlít a tapétaragasztáshoz. Szépen fokozatosan terítem rá az anyagot, ügyelve arra, hogy ne maradjanak gyűrődések és “légbuborékok” alatta.
Ha mindezzel készen vagyunk, javaslom hogy 20-25 centiméterenként legyen végigfércelve az anyag. A ragasztóspar önmagában elég (ha nem spórolunk vele) hogy a három réteget összetartsa, de ekkora méretnek súlya van, és az utólagos bosszúságokat igyekszem elkerülni. Biztos, ami biztos, fércelek is. (Egyébként régebben, még az első takaróknál nem is ismertem a ragasztóspayt, így csak férceltem a 3 réteget!)
A következő kép kicsit később készült, de látható, hogy a tűzés átlósan van, a minta nyomán, miközben a fércelés a takaró hosszában készült.
Ha kellőképpen rögzítettük egymáshoz a három réteget jöhet a tűzés!
Igen, ezt a takarót már egy Pfaff géppel készítettem. Most biztosan sokan azt gondolják, hogy “Így könnyű!”. Természetesen vannak előnyei: kényelmes volt a hosszabb kar és az IDT (felső anyagtovábbító) használata is. De azért nem ehetetlen nagyméretű takarót készíteni egyszerűbb varrógéppel sem. Tapasztalatból mondom. 🙂 Sokat számított, hogy nem használtam vastag bélést és hogy a három réteg alaposan össze volt “dolgozva”.
Először a varrás mentén, az “árokban” tűztem a takarót. Ezt követte a díszítés.Sokan kérdezték, hogy hogyan lehet ekkora méretű takarót tűzni? A díszítő tűzés mindig egy kisebb felületen történik. A lényeg szerintem, hogy arra kell vigyázni, a súly ne húzza el azt a részt, amin éppen dolgozunk.Ehhez nagy segítség lehet egy hatalmas asztal, de ha ilyen nincs, akkor pakoljuk biztos helyre a takaró többi részét. Esetemben az asztal és a székek segítettek. 🙂
A következő kis videó nem a tűzés motívumát hivatott bemutatni, hanem csak azt, hogyan boldogultam a takaró nagy méretével és súlyával. A takaró kellős közepét tűzöm éppen:
Ilyen lett a középső rész.
Az előlapon a színes, mintás anyag miatt nem nagyon látszik a tűzés:
Kép a hátoldalról. Itt jobban mutat a tűzés mintája:
Ezután következett a szegély elkészítése. A margarétás anyagra esett a választásom. Elsősorban azért, mert a sötétzöld szélek miatt ez mutat a szélén a legjobban. Másrészt éppen volt belőle még akkora mennyiség, hogy elkészítsem a szegélyt! Jó tanács: Ha ilyen nagy munkát készítünk a szegélyre külön számoljunk fel anyagot!! Ezt a technikát általában 7 cm-es csíkkal szoktam megoldani. Most egy kicsit szűkebbre kellett vennem a szélességet.A végeredmény kb. 1 cm-es lett!
A kész ferdepántot ketté hajtom és a takaró színoldalának szélére rávarrom. Mindig egy oldal közepén kell elkezdeni!! Soha nem a sarkon!
A sarkoknál csak a varrásszélességig megyek el. A gombostű ezt a pontot jelzi. Itt szükség van néhány oda-vissza öltésre:
A pántot áthajtom a képen látható módon. A szélének a vonala a takaró szélének meghosszabbítása kell legyen:
Majd visszahatom és tovább varrom. Itt is a varrásszélességnyi távolságnál kezdem! (7 mm)
Amikor körbe érek a szegő anyagot méretre vágom. Pont akkorára, hogy a két végének összeillesztésénél össze tudjam őket varrni. Ha ez sikerül, akkor végigvarrom a szegélyt.
Amint a felvarrással készen vagyunk, a pántot szépen áthajtom a hátoldalra. Ezután egy jó nagy adag kézimunka következik. Vékony tűvel szépen végigöltögetem a hátlaphoz a szegélyt.
Ilyen lett a végeredmény. Ugye, hogy milyen szép?
Ez történik, ha napközben kiterítem a takarót a földre. A gyermekeim valami titokzatos oknál fogva, azonnal ráheverednek. 🙂
Így mutat a kész takaró egy 200 cm x 160 cm-es ágyon.
És így mutat felakasztva a szárítókötélre a kertben:
Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról iratkozz fel a Hírlevelemre!
